No hate speech mozgalom
Magyar kampánybizottság
A Fiatalok az Online Gyűlöletbeszéd ellen az Európa Tanács 2012-17 között futó projektje, amelynek célja a rasszizmus és a diszkrimináció mellett, a különböző formákban megtestesülő, gyűlöletből fakadó gondolatok online megnyilvánulási formái elleni küzdelem, valamint a fiatalok és ifjúsági szervezetek mozgósítása annak érdekében, hogy felismerjék és fellépjenek az ilyen típusú emberei jogi sérelmekkel szemben. A kampány Európai szintű, tehát az Uniós országok is részt vesznek benne és első lépésként feladataik közzé tartozik egy kampánybizottság felállítása, ami a későbbiekben azon fog dolgozni, hogy különböző módon megakadályozzák az Online gyűlöletbeszéd terjedését és felhívják a fiatalok figyelmét, a kampányra.
Magyarország is csatlakozott az Európai szintű kampányhoz, melynek a Nemzeti Ifjúsági Tanács is részese! A kampány hazai megvalósulására az EMMI Sportért és Ifjúságért felelős Államtitkárságának támogatásával Kampánybizottság jött létre, a Kampánybizottság tagjai ifjúsági és emberi jogi területen aktív civil szervezetek és ifjúsági területtel foglalkozó közintézmények (Nemzeti Ifjúsági Tanács, Szubjektív Értékek Alapítvány, Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület, Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság, Haver Alapítvány, UCCU Alapítvány, Tett és Védelem Alapítvány, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete, Tempus Közalapítvány).
A Kampánybizottság jelenlegi tagjai:
Antal Marianna – Nemzeti Ifjúsági Tanács
Dés Júlia – Haver Alapítvány
Edvi Péter – Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete
Gulyás Barnabás – Gyermek- és Ifjúsági Önkorményzati Társaság
Jósa Bálint, alelnök – Szubjektív Értékek Alapítvány
Karvalits Ivett – Tempus Közalapítvány
Kaszás András – Nemzeti Ifjúsági Tanács
Nedeczky Lilla, elnök – Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület
Pásztor Tibor – Tett és Védelem Alapítvány
Szénási Szilvia – UCCU Alapítvány
dr. Takács Judit – Nemzeti Ifjúsági Tanács
Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület
A Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesület célja az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében foglalt gyermeki jogok érvényesülésének elősegítése és védelme. Az Egyesület közvetítő szerepet tölt be a vállalati szféra, a közép-és felsőoktatási intézmények és a társadalom valamint a szükséghelyzetben lévő gyerekek, fiatalok és családjaik között, melynek célja a pénz-és tárgyi adományok eljuttatása a megfelelő helyekre, emellett az önkéntes és szakmai humán erőforrás koordinációja. Munkánk során nem csak az állami gondoskodásban, szem előtt lévő hátrányos helyzetű gyerekeket és családokat támogatjuk, de kiemelt figyelmet fordítunk a látens esetekre is.
Az Egyesület prioritásként kezeli a gyerekek, a fiatalok és a társadalom jogtudatosságának fejlesztését, tájékoztatását és figyelmének felhívását a kapcsolódó területeken. Ennek része az emberi jogi oktatás népszerűsítése Magyarországon, melynek szellemében műhelymunkák és képzések kerülnek megrendezésre gyerekeknek és fiataloknak. A figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányok célja egyrészt a jogsértések megelőzése, másrészt a problémák nyílt fel- és elismerése, mely elengedhetetlen a széles körű társadalmi konzultációhoz és fellépéshez.
Az intézményközi együttműködéseknek köszönhetően az Egyesület koordinátorként lép fel és szervezett programok keretében felszívja az önkénteseket, szakmai gyakornokokat és fiatal szakembereket akik érdeklődést mutatnak a gyermekvédelem iránt. A fiataloknak lehetőségük van már futó projektekbe bekapcsolódni, de saját projekteket és háttérkutatásokat is indíthatnak, utóbbi esetében a szervezet teljes szakmai támogatása és az interdiszciplináris környezet inspiráló hatása mellett.
A Szubjektív Értékek Alapítvány 2002-ben alakult. Az alapító kifejezetten a faji előítéletek elleni harcot jelölte meg elsődleges feladatnak. A szervezet a tevékenysége során kifejezetten hangsúlyt fektet az esélyegyenlőségre, támogatja a hátrányos helyzetű csoportok bevonását (migránsok, etnikai kisebbségek, vallási és szexuális kisebbségek, fiatalok). Az alapítvány tevékenységének egyik fő vonala az antirasszista világnap alkalmából 2001 óta szervezett rendezvények. A világnapok változatos eszközökkel és témákkal (kerekasztal-beszélgetések mellett zenei programok, képzések, filmvetítések )közelítették meg a diszkrimináció és az emberi jogok kérdését, elsősorban a fiatalokat megcélozva.
Iskolai képzési program keretén belül az elmúlt években saját képzési anyag kidolgozásával folyamatosan tartott iskolai toleranciaképzéseket diákok illetve tanáraik számára.
2009 második felében egy tehetséggondozó mesterképzést és rendezvénysorozatot koordinált harmadik országbeli migráns fiatalok bevonásával, majd ennek a projektnek a tapasztalataira alapozva az elmúlt években számos interkulturális média- és művészeti projektet valósított meg migráns illetve roma résztvevőkkel, amelyeknek a többségi társadalom szemléletformálása is fontos eleme volt.
A budapesti Brit Nagykövetség az alapítványt választotta a Zene a rasszizmus ellen (ZARE) kampány nemzeti koordinátorának. Az alapítvány szervezi 2011. szeptembere óta az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének kulturális programjait az Eu Pont Millenárisban.
Szegénységgel kapcsolatos programok keretében 2010-ben létrejött az Élet-tér c. színházi előadást és a hozzá kapcsolódó Hajléktaland c. útikönyv. 2013 februárjában a kínai közösséggel együtt szervezte meg a Holdújév (kínai újév) projektet, amely eddigi legnagyobb interkulturális eseménye volt. A Gyűlöletbeszéd Ellenes Kampányban a kezdetek óta részt vesz és így szerepet vállalt a Nemzeti Kampány Bizottságban is. Az alapítvány aktív tagja a legnagyobb európai szintű antirasszista hálózatnak, az amszterdami székhelyű United for Intercultural Action-nek, melynek keretén belül az elmúlt évben 40 ország részvételével nemzetközi konferencia szervezésére került sor Budapesten.
Tempus Közalapítvány
Eurodesk Magyarország
A Tempus Közalapítvány működteti a az Erasmus+ Program nemzeti irodáját Magyarországon. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió tagállamainak megállapodása értelmében jött létre az Erasmus+ Program, amely az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén támogatja a fiatalok fejlesztését, mobilitását. Az ifjúsági terület célja, hogy a 13-30 év közötti fiatalokat aktív társadalmi részvételre, szolidaritásra ösztönözze és tapasztalati tanulás útján bevonja őket Európa jövőjének alakításába. A program keretében a 13 és 30 év közötti fiataloknak lehetőségük adódik többek között nemzetközi ifjúsági csereprogramok, külföldön végzett önkéntes szolgálat, helyi szinten megvalósuló ifjúsági kezdeményezések, tanulmányutak, képzések, szemináriumok szervezésére.
Az Eurodesk az Európai Bizottság támogatásával működő európai ifjúsági információszolgáltató hálózat és együttműködési keret, melynek Európa 33 országában több mint 1200 regionális és helyi partnere van. Az Eurodesk hálózat az Erasmus+ program állandó támogató rendszereként működik. Az Eurodesk munkatársai az európai ifjúsági, oktatási, képzési és kulturális kérdésekről adnak válaszokat telefonon, e-mailben és személyesen, az információszolgáltatás az általános természetű kér- désektől (pl. a külföldi tanulási lehetőségek) az EU ifjúságpolitikájára vonatkozó összetettebb kérdésekig terjed. Mobilitási információval szolgálnak (pl. az Európai Önkéntes Szolgálatról), uniós tárgyú figyelemfelkeltő kampányokat tartanak iskolákban, kistelepüléseken, fiatalok és ifjúsági szervezetek számára. Magyarországon 35 helyi információszolgáltató partnerszervezet, azaz Eurodesk Partner működik. A magyarországi Eurodesk hálózat országos koordinációja a Tempus Közalapítvány Kommunikációs egységének részeként működik.
Az ifjúság számára létrehozott olyan fórum, mely a fiatalok és ifjúsági szervezetek között, valamint a hazai és nemzetközi szereplőkkel döntéshozókkal és szervezetekkel való hatékony párbeszéd megteremtését tűzte ki céljául. Egyik legfontosabb feladata az ifjúság és az ifjúsági szervezetek érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátása, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, valamint a mindenkori kormány megszólítása az ifjúság erős és egységes hangjaként.
A NIT a magyarországi ifjúsági szervezetek ernyőszervezete, mely elsősorban hazánk ifjúságpolitikáját kívánja előmozdítani úgy, hogy szorosan együtt kíván működni a határon túli magyar ifjúsági szervezetekkel. A NIT demokratikus alapokon szerveződő, független, nyitott, transzparensen működő, a fiatalok érdekképviseletét és a leendő csatlakozók képviseletét ellátó szervezet.
Hogyan és mikor jött létre a NIT?
A Nemzeti Ifjúsági Tanács alakulására 2012. december 1-jén került sor, melyet maratoni előkészítő tanácskozás előzött meg november 30-án. A szervezet létrehozásának gondolata végig kísérte a rendszerváltást követő éveket és számos próbálkozás volt hazánkban egy ifjúságot képviselő ernyőszervezet létrehozására, azonban tartósan működő, átfogó képviselet nem tudott létrejönni.
Civil szervezetek képviselői lelkesedése révén hosszú és alapos előkészület előzte meg a NIT megalakulását, melyet egy úgy nevezett Előkészítő Bizottság fejezett be egy országos konzultációt követően 2012 őszén. Az Előkészítő Bizottság feladata volt az eredmények összegzése, szakértői vélemények és tapasztalatok gyűjtése és az Alapszabály előterjesztése.
Az Alakuló ülésen 105 szervezet írta alá a csatlakozási nyilatkozatot, valamint fogadta el a Nemzeti Ifjúsági Tanács Alapszabályát.
Hogyan épül fel a Nemzeti Ifjúsági Tanács?
Az Egyesület három legfontosabb szerve a Közgyűlés, az Elnökség, valamint a Felügyelő Bizottság.
Közgyűlés: A Közgyűlés a NIT legfontosabb szerve, amelyet a rendes tagok összessége alkot. A testület évente legalább 2 alkalommal ül össze, s dönt az Egyesület legfontosabb kérdéseiről, így például a gazdálkodásról, személyi kérdésekről, cselekvési tervről, s új tagok felvételéről. Fontos, hogy a Közgyűlés ülései főszabály szerint nyilvánosak, a tagság – indokolt esetben, 2/3-os szavazati többséggel – azonban zárt ülésről dönthet.
Elnökség: Az Egyesület hétfős Elnöksége az Elnökből, két Alelnökből, valamint négy elnökségi tagból áll. Mandátumukat a Közgyűléstől nyerik el két évre, azonban ez alól kivételt jelent a mostani, Alakuló Közgyűlésen felállt Elnökség, mely megbízatását 1 évig gyakorolja. Az Elnökség az operatív működésért és munkáért felelős, havonta legalább egyszer ülésezik.
Felügyelő Bizottság: A NIT Közgyűlése háromtagú Felügyelő Bizottságot választ a rendes tagok közül. Ennek a testületnek a feladata, hogy az Egyesület ülésein (Közgyűlés, Elnökségi ülés) részt vegyen és felügyelje a jogszabályok és belső szabályzatok betartását. A Felügyelő Bizottság megbízatása három évre szól, kivéve a mostani, Alakuló Közgyűlésen megválasztott FB-t, mely mandátumát egy évre nyerte el.
NIT és a NO Hate Speech
A NIT képviseletében Ament Balázs alelnök vesz részt a kampánybizottság munkájában, illetve további 3 tagszervezet képviselőjét delegálta a bizottságba.
Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság
A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság (röviden: GYIÖT) 1996-ban jött létre azzal a céllal, hogy megteremtse a hazai települési szintű gyermek és/vagy ifjúsági önkormányzatok (röviden: GYIÖK) közös fellépésének lehetőségét, illetve a településeken aktív fiatalok számára találkozási lehetőséget biztosítson. A Társaság kiemelt célja, hogy az általunk elérhető valamennyi módszerrel előteremtsük a már működő, valamint az alakulni kívánó GYIÖK-ök szakmai-, módszertani segítségét (képzések, fórumok találkozók szervezése, információs és szakmai kiadványok megjelentetése, a folyamatos információ áramlás elősegítése, stb.)
A Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati Társaság felépítése és működése
A Társaságunknak tagja lehet bárki, aki annak alapszabályát elfogadja. A GYIÖT legalább három egyéni tagja tagcsoportot hozhat létre abban az esetben, ha a tagcsoport rendelkezik demokratikusan megválasztott képviselőtestülettel, szervezeti és működési szabályzattal, valamint önálló költségvetéssel és annak fedezetével. A tagcsoportok azon települési GYIÖK-ök, amelyek elfogadják a GYIÖT Alapszabályát és jelzik csatlakozási szándékukat.
A GYIÖT legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés, amely a tagcsoportok meghatározott számú képviselőiből tevődik össze. Ez azt jelenti, hogy a tagcsoportok akár teljes létszámban képviselhetik magukat, de csak egy szavazati joggal rendelkeznek. A Küldöttközgyűlések között az operatív feladatokat az öt fős Elnökség látja el, ami elnökből, három alelnökből és ügyvezető titkárból áll. A Társaság szabályos működéséért a Felügyelő-Ellenőrző Testület felel, amely testület elnökből és két tagból áll.
